De már az elmúlt napokban is történtek provokációk, például a határon túli szavazatok esetében. Orbán: Ne most kísérletezzünk! A nyugalom, a tapasztalat és a kiszámíthatóság aranyat ér, erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a Fidesz székesfehérvári kampányzáró rendezvényén. Azt mondta, hogy nehéz időkben nem szabad kísérletezni, ilyenkor tapasztalt vezetőkre van szükség, ezért szerinte vasárnap a következő négy év békéjéről és biztonságáról szavazhatnak a magyarok. Népszavazás a gyermekek jövőjéről Nemcsak országgyűlési választást, de népszavazást is tartanak most vasárnap. Négy kérdésre válaszolva mondhatják el a magyar emberek a véleményüket a gyermekvédelmi törvényről. Az intézkedést tavaly júniusban hozta a kormány azzal a céllal, hogy megvédje a gyerekeket az LMBTQ lobbitól. Nyugaton ugyanis már - már hétköznapinak mondható, hogy óvodásoknak tartanak felvilágosítást a nemváltó műtétekről vagy, hogy a TV-ben nem a királylány szívét hódítja meg a herceg, hanem egy másik hercegét.
Azt, ahogyan a tárgyalást elnöklő Miszori László, a Budapest Környéki Törvényszék tanácsvezető bírája időről időre jól-rosszul megküzd azért, nehogy elfogultsággal vádolhassák meg, s megértesse az érintettekkel, azért vannak ott, hogy kiderüljön az igazság. Azt, ahogyan az áldozatok hozzátartozói gyakran nem találják a helyüket a bíróságon, ahogyan nem a kérdésre válaszolva vádaskodnak, mert úgy érzik, végre valaki odafigyel rájuk. Azt, amikor egyikük az őt kérdező vádlottra nézve azt mondja: én vagyok annak a nőnek a testvére. Miszori László tanácsvezető bíró – Ítélet Magyarországon Nincsen egyetlen felesleges pillanat sem, minden történés közelebb visz nemcsak az eset megismeréséhez, de ahhoz is, hogy megtudjuk, hogyan zajlik egy hazai per. Annak, aki azt gondolja, az amerikai filmekből tudja, mi történik egy tárgyalóteremben, az Ítélet Magyarországon kötelező darab. Az egyetlen fillér állami támogatás nélkül, magyar-német-portugál koprodukcióban, független dokumentumfilmként elkészült alkotás az elmúlt hónapokban számos díjat begyűjtött.
Amikor nyilvánossá vált a romák elleni sorozatgyilkosságot tárgyaló per kezdő dátuma, Hajdú Eszter dokumentumfilm rendező elhatározta, hogy az egész tárgyalás-sorozatot dokumentálja, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A film fejlesztése 2010 novemberében kezdődött, a forgatások az első tárgyalási napon 2011. március 25-én kezdődtek és 2013. augusztus 6-án, az ítélet kihirdetésével értek véget. A két és fél évig tartó per folyamán Hajdú Eszter stábja volt az egyetlen, amely a tárgyalások minden napját dokumentálta. Az egyéb külső forgatások mellett a stáb a per 167 napján részt vett, minden napot rögzített és ezzel egy exkluzív, egyedülálló kordokumentációt készített egy egyedülálló ügyről. A per során az első néhány és az utolsó pár napon volt nagy nemzetközi és magyar média érdeklődés, a tárgyalási napok túlnyomó többségén azonban a sajtó sem vett részt. Az 'Ítélet Magyarországon' magyar állami támogatás nélkül, teljesen független dokumentumfilmként készült el magyar-német-portugál koprodukcióban.
Ítélet Magyarországon (2013) Judgment in Hungary Kategória: Dokumentumfilm Bűnügyi Dráma Tartalom: K. Árpád, K. István és P. Zsolt a vádirat szerint 2008 elején arra az elhatározásra jutott, hogy az igazságszolgáltatás nem látja el rendesen a feladatát, ezért saját kezükbe veszik a rendcsinálást és fegyveres támadásokat kezdenek romák házai ellen. 2007-ben a K. testvérek elmentek egy Magyar Gárda-avatóra is, de a szervezet "nem tartották kielégítőnek az adott társadalmi helyzet megoldására". #Dokumentumfilm #Romagyilkosságok Ezután raboltak ki egy besenyei vadászt, akitől először szereztek fegyvereket. Az első támadásoknak még nem voltak halálos áldozataik, miután azonban Nagycsécsen öltek is, nem rettentek vissza, mert úgy vélték, így érhetik el a céljukat, a félelemkeltést. Cs. István negyedrendű vádlottal 2008 márciusban találkoztak a debreceni focicsapat szurkolói klubjában. korábban Koszovóban szolgált szerződéses katonaként, a cigányokkal kapcsolatban pedig olyan véleményt képviselt, aminek alapján a többi vádlott úgy érezte, rávehető a támadásokra, írja a vádirat.
AZ ÜGY A vád szerint az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben ők a felgyújtott házukból menekültek. Kislétán egy 13 éves lányát egyedül nevelő asszonyt végeztek ki sörétes puskával éjjel az otthonában, álmában. Életveszélyesen meglőtt kislánya testébe másfél száz sörétszem fúródott. A rendőrség sokáig hiába kereste az elkövetőket, és hosszú időn keresztül nem is kezelte etnikai indíttatású támadássorozatként az eseteket. A kislétai támadás után 100 millió forint nyomravezetői díjat tűztek ki. Két héttel később fogták el a négy feltételezett elkövetőt a rendőrök.
Nem a vádlottak démonizálására fekteti a legnagyobb hangsúlyt, hanem rendkívül érzékletesen rámutat, hogy mennyire félelmetes, hogy van egy olyan kör, illetve a társadalomnak egy olyan rétege, amelyben az elkövetők nézeteikkel nem tűntek ki, hanem olyanok voltak, mint bárki más. Ennek megfelelően hiába kapják meg az elkövetők megérdemelt büntetésüket, mégsem érezhetjük azt, hogy megnyugodhatunk. Hajdú Eszter filmjének jelentősége tehát abban rejlik, hogy meg tudta mutatni a konkrét ügy kapcsán zajló eljárás mögött húzódó, ki nem mondott kérdéseket, ilyen módon a Magyarországról, legalábbis a magyar társadalom egy részéről alkotott ítélet meghozatalában játszik közre, aminek kapcsán nekünk is fel kell ismernünk a felelősségünket, és mindent meg kell tennünk az ellen, hogy az elkövetőket motiváló, és sok esetben a bűncselekményektől ugyan tartózkodó, de a tettesekhez hasonló elveket valló emberek nézetei bárhol, bármilyen formában tért nyerjenek. Ítélet Magyarországon (Judgment in Hungary) Színes, portugál-magyar-német dokumentumfilm, 107 perc, 2014 Rendező: Hajdú Eszter Zeneszerző: MS3 Mester Sándor Operatőr: Szőnyi István, Hajdú Eszter, Medvigy Gábor, Horváth András, Steiner Péter, Varga János, Németh Viktor Csaba, Bedő Csaba Producer: MS3 Mester Sándor Vágó: Bartos Bence, Menno Boerema Hang: Bhőm Dániel, Gerendai Ferenc, Karaszek Zoltán Koproducer: Inka Dewitz, Michael Bogar Bemutató: 2014. június 12.