Klasszikus zenei hangversenynaptár - határokon innen és túl Respighi: Róma kútjai Mozart: D-dúr hegedűverseny No. 4. Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei Vezényel: Hamar Zsolt Közreműködik: Christoph Koncz Ottorino Respighi – Róma kútjai Ottorino Respighi (1879-1936) Róma kútjai című szimfonikus költeménye, a "Római triptichon" első darabja. 1916-ban írta a zenei impresszionizmus egyik fontos művét, aminek elkészültét Toscanini is szorgalmazta. Tételeiről így ír a szerző: 1. A költemény első része, a Valle Giulia kútja, hajnalban. 2. A zenekar trillái felett váratlanul felhangzó kürtszó vezeti be a második részt, a Tritón-kutat. 3. Ünnepélyes téma hangzik fel a zenekarban. Ez a Trevi-kút, fényes délben. 4. A Villa Medici kútja alkonyatkor. Ez a naplemente vágyakozásteljes órája. A levegő telve van harangzúgással, madárcsicsergéssel, lombsusogással. Azután minden lassan megnyugszik az éjszaka csendjében. Wolfgang Amadeus Mozart – D-dúr hegedűverseny No. 4 K. 218 (I. Allegro; II. Andante cantabile; III.
Egy Oscar-díjas film művésze lép fel pénteken a Bartók Teremben Január 21-én, pénteken különleges estre várja közönségét a Savaria Szimfonikus Zenekar: a Respighi, Mozart és Muszorgszkij-Ravel műveiből álló hangversenyen Hamar Zsolt vezényli a szimfonikusokat, szólistaként pedig fellép egy Oscar-díjas film művésze! A vörös hegedű című Oscar-díjas filmben megismert osztrák-magyar klasszikus zenész, Christoph Koncz lép fel a Bartók Teremben. A hegedűművész már kilencévesen világszerte elismerést kapott, amiért a csodagyerek, Kaspar Weiss szerepét játszotta a kanadai játékfilmben. Szombathelyen Mozart D-dúr hegedűversenyének szólistájaként egy 1707-es készítésű ex Brüstlein Stradivarius-on fog játszani! Műsor: Respighi: Róma kútjai Mozart: D-dúr hegedűverseny No. 4. Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei Vezényel: Hamar Zsolt Közreműködik: Christoph Koncz Dátum: 2022. január 21. 19:00 Belépő: 3500 Ft Ottorino Respighi – Róma kútjai Ottorino Respighi (1879-1936) Róma kútjai című szimfonikus költeménye, a "Római triptichon" első darabja.
Rondeau. Andante grazioso) A mű ugyancsak a Salzburgban, 1775-ben komponált öt hegedűverseny közül való. Az előbbi darabokhoz képest itt a szólóhangszer kiemelkedő funkciójában mutatkozik fejlődés. A zenekar szövete egyszerűbb, a tutti nem "verseng" a szólóhegedűvel, hanem kíséri első tétel főtémája a francia hegedűversenyekre jellemző induló-motivikával kezdődik, a zenekari bevezetés után a szólóhangszer is ezzel mutatkozik be, a koncertáló szólamot azonban mindvégig elsősorban a dallamosság, a nyugodt következetességgel végigvitt melódiaívek, a kiegyenlített ritmika jellemzi. A lassú tétel itt is szerenád-hangulatú; a zenekar kürtjei és oboái adják ábrándos dallamosságának ezt a "szabadtéri", csillagfényes színt, aromát, illatot. A rondó is megőrzött valamit az induló jellegből, bár feszességét játékosságba oldotta fel a komponista. Az Andante grazioso jelzésű, 2/4-es szakaszhoz utóhangként járul egy staccato-mozgású, 6/8-os Allegro ma non troppo: az epizódokat helyettesítő változatokban e két formarész együtt vesz részt.
1, 1892–1898 B-dúr vonósnégyes, No. 2, 1898 f-moll zongoraötös, 1902 Hat darab hegedűre és zongorára, 1901–1906 D-dúr vonósnégyes, 1907 d-moll vonósnégyes, 1909 Quartetto Dorico (Dór vonósnégyes), 1924 Operák [ szerkesztés] Re Enzo (Enzo király), 1905 Semirâma, 1909 Marie Victoire, 1913 La Bella Dormente Nel Bosco (Csipkerózsika) 1922 Belfagor, 1923 La fiamma (A láng), 1934 (Magyarországi bemutató: 1935, Operaház) Lucrezia 1937 Kórusművek [ szerkesztés] Lauda per la Natività del Signore, kantáta, 1930 La Sensitiva, (mezzoszoprán és zenekar). Hangfelvételek [ szerkesztés] La pentola magica, –, Közzététel: 2011. aug. 5 Három Bitocelli-kép, –, Közzététel: 2014. dec. 26. Notturno, –, Közzététel: 2010. máj. 29. Róma fenyői, –, Közzététel: 2013. 26. Madarak, –, Közzététel: 2013. márc. 7. Ősi táncok, –, Közzététel: 2008. 28. Római ünnepek, –, Közzététel: 2013. okt. 24. Belkisz, Sába királynője, –, Közzététel: 2017. 21. Róma kútjai, –, Közzététel: 2016. nov. 26. Kották [ szerkesztés] Respighi, Ottorino.
A képek és vázlatok Muszorgszkijból az emberi élet és lélek, valamint a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki. A programzene mintadarabjának tekinthető, melyet a szerző az orosz zenekritikusnak, Vlagyimir Sztaszovnak dedikált. A kompozíció stílusa, a különböző karakterdarabok ciklussá fűzésének elve Schumann hatásának nyomait viseli. Mindazonáltal a mű jellegzetesen orosz zene. Az első Promenád (sétatéma) ötször tér vissza a mű folyamán. I. A gnóm, II. Az ódon várkastély, III. A Tuileriák kertje, IV. Bydlo (ökrösszekér), V. Csibék tánca a tojásban, VI. Samuel Goldenberg és Schmuyle, VII. A limoges-i piac, VIII. Katakombák – Holtakkal a holtak nyelvén, IX. Baba-Jaga kunyhója, X. A kijevi nagykapu.
HU Kedves Olvasó! A következő három bejegyzésben az olasz impresszionista zene legkiemelkedőbb zeneszerzőjének, Ottorino Respighinek, három leghíresebb művét veszem terítékre. Reshpighi igen sokoldalú művész volt, nemcsak zeneszerző, de hegedűművész, karmester és zenetudós is volt. Művészetére hatott Debussy, Richard Strauss és Rimszkij-Korszakov is. A világhírt az 1916-ban írt Róma kútjai hozat meg számára, melyet a világ vezető zenekarai azonnal felvették repertoárjukba. Ennek a műnek a sikerén felbuzdulva írta meg a triológia másik két tagját, a Római fenyőit és a Római ünnepeket. EN Dear Reader, In the next three post will contain Ottorino Respighi's Roman trilogy. This three piece is the most famous works of the impressionist composer. Respighi was a very many-sided composer, he was not only composer, he was violinist, conductor and musicologist too. Debussy, Richard Strauss and Rimsky-Korsakov affect hus music. He acquired the world fame in 1916, when he present the Fountains of Rome, which piece was taken on the repertoire of the world leading orchestra in the same year.
A képek és vázlatok Muszorgszkijból az emberi élet és pszichikum, a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki – rá jellemző módon. Az Egy kiállítás képei a programzene egyik mintadarabjának tekinthető, melyet az orosz zenekritikusnak, Vlagyimir Sztaszovnak dedikált. A kompozíció stílusa, a különböző karakterdarabok ciklussá fűzésének elve Robert Schumann hatásának nyomait viseli. Mindazonáltal a mű jellegzetesen orosz. A zenekari hangszerelés Maurice Ravel tehetségét dicséri, ebben a feldolgozásban vált az alkotás a szimfonikus repertoár egyik legsikeresebb darabjává. Várjuk Önöket sok szeretettel a hangversenyre! Jegyek online kaphatóak a oldalon vagy személyesen a zenekar jegyirodájában (Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 3. ).