Módszertani megközelítések, főbb mérőeszközök. Fejlődéslélektan témakör: A gondolkodás fejlődése és jellemzői csecsemő- és óvodáskorban Piaget értelmezésében és a Piaget-t cáfoló vizsgálatok és elméletek mentén. A társas kapcsolatok és az érzelmek formálódása a kötődéstől az óvodáskori társas kapcsolatokig és viselkedésig. Az én-tudat fejlődése és a nemi identitás. A játék és a rajz fejlődése csecsemőkortól serdülőkorig. A gondolkodás fejlődése iskolás-és serdülőkorban A társas kapcsolatok jellemzői iskolás-és serdülőkorban Identitás, énkép, önértékelés változása serdülőkorban Szeged, 2021. szeptember 20. Dr. Szabó Éva intézetvezető A COVID-19 valószínűsíthető újabb hullámára való tekintettel az első félév gyakorlati óráinak többségét igyekeztünk a tanév elejére sűríteni, mivel ezeknek a szombati, személyes jelenlétet igénylő óráknak a megtartása online bonyolultabb, kevésbé hatékony. 2021-2022-osz-MA1 2021-2022-osz-MA2 2021-2022-osz-BA1 2021-2022-osz-BA2 2021-2022-osz-BA3 Tisztelt Hallgatóink!
félévtől: A záróvizsga a TVSZ szabályainak megfelelően két részből áll: Az első részben a szakdolgozat védésére kerül sor, amely a dolgozat bemutatását és a és a dolgozathoz kapcsolódó kérdések megválaszolását jelenti. Erre a hallgató értékelést (érdemjegy) kap. Ezt követően a vizsga második részeként a hallgató egy elméleti tételt húz abból a témakörből (személyiséglélektan, szociálpszichológia, fejlődéslélektan vagy általános lélektan), amely a szakdolgozat témájához a legközelebb áll. A témakört a konzulens a szakdolgozati bírálat részeként jelöli meg. A tételre adott feleletre szintén értékelést (érdemjegy) kap a hallgató. A témakörök tételei mindenkor megegyeznek az adott felvételi időszakban aktuális MA felvételi tételsorral, amely a oldalon is elérhető. (ld. melléklet). Jelenléti záróvizsga esetén a hallgatók a tétel kihúzása után kapnak felkészülési időt a tétel átgondolására, rövid jegyzet készítésére. (Online rendezett záróvizsga esetén a szabályok változhatnak, amelyről a hallgatókat időben értesítjük. )
Záróvizsga eredmény alapján akkor számítható pontszám, ha oklevél minősítést nem állapított meg a felsőoktatási intézmény. A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket a Kar – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a 2016. évi általános felvételi eljárásban a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembevételével (akár az emelt szintű érettségi követelménytől is eltekintve) rangsorolja. A pontszámítás alapja a megszerzett felsőfokú oklevél minősítése: 5 (jeles, kiváló, kitünteséses) minősítés esetén 400 pont; 4 (jó) minősítés esetén 360 pont; 3 (közepes) minősítés esetén 320 pont; 2 (elégséges) minősítés esetén 280 pont. A Kar főiskolai, egyetemi, alap- (BA) és mester- (MA) képzésben szerzett oklevelek minősítése alapján számol pontokat. Amennyiben új típusú oklevele nem tartalmazza az oklevél minősítését, leckekönyvét (E-leckekönyvét) vagy oklevélmellékletét csatolnia kell, különben a kar nem tud oklevél minősítés alapján felvételi pontot számolni.
Az attitűdök szerepe a megismerésben és a viselkedésben, az attitűdváltozás és a befolyásolás stratégiái. Az agresszió és a proszocialitás szociálpszichológiai vonatkozásai A csoportközi viszonyok és az előítélet problémája A csoport és az egyén viszonya. Konformitás, engedelmesség, a csoport hatása a feladatvégzésre és a döntéshozatalra. Társas összehasonlítás, együttműködés és versengés szociálpszichológiája. Személyiséglélektan témakör: A személyiség biológiai alapjai: öröklődés, temperamentum, hormonális és neurális rendszerek szerepe a személyiség működésében. Diszpozícionális megközelítések: modern vonáselméletek és motivációs teóriák. Dinamikus személyiségelméletek: a freudi klasszikus pszichoanalízis és továbbfejlesztései. A kognitív-viselkedéselméleti paradigma: a személyiség társas-tanuláselméleti perspektívája, kognitív és önszabályzási modellek. Humanisztikus, személyközpontú és pozitív pszichológiai megközelítések a személyiség- lélektanban A személyiségműködés kvantitatív és kvalitatív felmérésének eszközei.
A szakma "több lábon állását" mutatják azok az oktatási és kutatási kapcsolatok, amelyek jellemzik a négy tanszéket magába foglaló Pszichológiai Intézet törekvéseit, munkáját. Az egyetemi integráció után szorosabbá váltak szakmai kapcsolataink az egyetem társkari klinikáival, intézeteivel, tanszékeivel. Számos közös kutatási programunk van az MTA Pszichológiai Intézetével, a Mentálhigiénés Intézettel, Gyermek Ideggondozóval. A pécsi pszichológia szak számos kreatív megoldás igénybevételével elismerten színvonalas képzést nyújt, amit a szak indításától jeleznek az OTDK-n megszerzett nívós helyezések, a klinikai pszichológia szakképzés beindítása, a Pszichológia Doktori Iskola Grastyán díja, valamint az Erasmus kapcsolatok. Jól működő kapcsolataink vannak Rennes, Róma, Helsinki, Linz, Padova, Lisboa, Marburg egyetemeinek pszichológiai intézeteivel (tanszékeivel). Ezekre az egyetemekre az oktatói csereutakon kívül a Ph. D és a graduális képzésben résztvevő hallgatók is eljuthatnak.
A fenti képzésről és a képzésekért felelős Pszichológiai Intézetről részletesen is tájékozódhat az Intézet oldalán. A BA alapképzési ideje 6 félév, félévente kb. 30 kredittel és kb. 300 órával.
Az idei Innovációs Díjakat 2021. november 17-én adták át olyan kutatóknak, akik többek között az önvezető autók társadalomra ható pszichológiáját térképezték fel, bevett daganatkezelési eljárásokat gondoltak újra és a műanyagok oldódási folyamatait monitorozó automatizált rendszert hoztak létre. A díjat Volosin Márta és Palatinus Zsolt vette át a Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék képviseletében, de a GTK kutatóival közösen indított projektben Csábi Eszter, Hajnal Edina és Hallgató Emese, valamint a budapesti székhelyű Mindtech Kft. is részt vállalt. "…és mindent elhárítok, ami ártana nekik. "- Egy olyan általános eskü gondolata, amellyel a hippokratészi gondolat kiterjeszthető lenne a tudományos tevékenység egészére, nem új. Az ezredforduló óta érezhetően élénkebbé vált mind a kommunikáció, mind a szerveződés is egy általános fogadalom irányába. A tapasztalat, amelyet a pszichológia a múlt század közepe óta a tudományos kutatómunka belső etikai rendszerének kiépítése során szerzett – hasznos lehet az alkalmazott területek, a tudomány külső etikai rendszerének alkotása során.