A 16. századig jelentős birtok tartozott a várhoz, Fejér vármegye egyötöde. Csókakőnek az évszázadok alatt sok tulajdonosa volt. Kezdetben a Csákoké volt, majd 1327-ben királyi vár lett, később a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak birtoka lett. A 16. században aztán megszállták a törökök, és ötven évig nem is mozdultak belőle. A következő században az új birtokosok már nem nagyon törődtek a várral. Hadi jelentőségét elvesztette, lassú pusztulásnak indult. A 18. századtól egészen 1995-ig kellett várni, hogy végre tényleg történjen valami. Napfényes vártúra november derekán Forrás: Tóth Judit Ekkor alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága, akiknek hála elindulhatott a vár régészeti feltárása és fokozatos rekonstrukciója. Újjáépítették a kaputornyot, helyreállították a kápolnát, és jelenleg is dolgoznak a vár területén egykor működő török mecset feltárásán. A vár ingyen látogatható, pontosabban csak egy része, mivel az alsó várban még dolgoznak a régészek. A novemberi kirándulóidőben elég sokan választották úti célul Csókakőt.
). Itt látható az 1848. december 30-i móri csata makettje is. A Wekerle Sándor emlékszoba Magyarország első polgári származású miniszterelnökének tiszteletére lett létrehozva. Az emlékszobában vele kapcsolatos dokumentumokat, fotókat, írásos anyagokat, róla készült festményt és mellszobrot tekinthetünk meg. A kastély pincéjében az "Ezerjó Pince-Galéria" – a Móri Borvidéket bemutató kiállítás látható - melyhez értékes kiállítási tárgyaink – többek között egy gyönyörű bálványprés, illetve a Milleneum emlékére készített szépen faragott hordófenekek - adnak szép hátteret. A kastély parkját 1990-től a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza. Az angolparkot az általuk rendezett művészeti szimpóziumokon készített szobrok díszítik. A parkban található Zenepavilon ad otthont a közkedvelt nyári zenei esteknek és egyéb koncertek, szabadtéri előadások, sőt esküvők színtere is. Mellette található az ország legnagyobb példányú francia juharfája. A gyerekek kedvence a halastó, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.
A Lamberg-kastély állandó tárlatai az alábbi időpontokban látogathatóak: Turisztikai idényben: (március 1-től október 31-ig) Kedd-vasárnap: 10. 00-17. 00 Hétfő: szünnap Az állandó kiállítások kizárólag tárlatvezetéssel tekinthetők meg! Tárlatvezetések időpontjai: 10:00, 12:00, 13:30, 15:00 25 fő felett előzetes bejelentkezés szükséges! Novembertől februárig: Kedd-péntek: 10. 00-16. 00 Szombat-vasárnap 10. 00-15.
Magyar: Lamberg-kastély és parkja, azonosító 3720 (törzsszám 1662). Könyvtár, művelődési központ, múzeum? A szomszédos épülettel (egykori gazdasági épületrész, ma művészeti szabadiskola) együtt szerepel a műemlék jegyzékben. Építette Fellner Jakab 1762-66-ig. Barokk kastély. () - Fejér megye, Mór, Szent István tér 5. This is a category about a monument in Hungary. Identifier: 3720 Object location 47° 22′ 19. 08″ N, 18° 12′ 36. 12″ E View all coordinates using: OpenStreetMap Lamberg Mansion in Mór Upload media Location Hungary 47° 22′ 19. 09″ N, 18° 12′ 36. 11″ E Authority control Q1127699 Reasonator PetScan Scholia Statistics OpenStreetMap Locator tool WikiShootMe Search depicted
Baroque, built in between 1762 and 1766. A property of The House of Lamberg, landlords of Mór, Bodajk and area since 18th century. - Szent István Square Mór, Fejér County, Hungary. }} Template:Hu {{hu|1=: Lamberg-kastély, védett műemlék, azonosító 3720 (törzsszám 1662), az udvar felől. - Fejér megye, Mór, Szent István tér 5. Template:Monument Hungary Template:Object location
A kapucinus rendházban ma is élnek szerzetesek Forrás: Tóth Judit Két komoly földrengést is túlélt A város emblematikus épülete a későbarokk Lamberg-kastély, amelyet gróf Lamberg Ferenc Antal építtetett. A Fellner Jakab tervei alapján épült kastélyt kétszer is komoly földrengés rongálta meg. 1763-ban az épülő kastélyban keletkeztek károk, 1810-ben pedig az épület egy része romba dőlt, és újjá kellett építeni. A földrengés pontos idejét a kastély tetején lévő óra segítségével tudták megállapítani, amely a rengés miatt 1810. január 14-én 18 óra 10 perckor állt meg. A földrengést egyébként több mint ezer kisebb utórengés követte. Egy csákvári kertész sajátos módszert dolgozott ki az utórengések számolására. Csengőket akasztott a faágakra a kertjében, és minden csilingelés egy-egy újabb utórengést jelzett. A földrengés után a megye a kor nagy természettudósait, Kitaibel Pált és Tomcsányi Ádámot bízta meg egy tudományos jelentés elkészítésével. Ők alkották meg a világ első földrengéstérképét, de a helyieket is kikérdezték a földrengéssel kapcsolatos élményeikről, és ezek a beszámolók bele is kerültek az 1814-ben megjelent tanulmányba.
A török hódoltság alatt a magyar lakosság jelentősen megfogyatkozott. Az új birtokosok, a német Hochburg család 1698-ban németeket telepített be Mórra, ők kezdték el újra a szőlőművelést a Vértes oldalában. Ma a móri borvidék leghíresebb borfajtája az ezerjó, amely a 19. századi filoxéravész után lett a borvidék legismertebb bora. Ha már Móron voltunk, mi sem hagyhattuk ki a szőlőhegyekkel határos pincesort, ahol a régi pincék és présházak között jó néhány nyitott pince várja a látogatókat. Egy borútlevéllel végig lehet járni akár az egész Ezerjó Borutat. Mórtól Csókakőn, Csákberényen át Zámolyig rengeteg helyen lehet jó borokat inni, finomakat enni, és persze szépséges tájakban gyönyörködni.
További képek Forrás: Mórinform Idegenforgalmi és Turisztikai Iroda A kastély története A későbarokk Lamberg-kastélyt Lamberg Ferenc Antal gróf építtette a család nyári rezidenciájául Fellner Jakab tervei alapján. Az építkezés 1766-ban fejeződött be. 1803-ban a kastély parkjának forrását két kapucinus mester átalakította, ekkor a szivattyús kútház kastély felőli oldalán építették meg a szökőkutat. Ennek helyén ma ivókút található, mely Nagy Benedek szobrász-művész alkotása. Ugyanebben az évben a kertet angolparkká alakították. 1810-ben földrengés áldozata lett az épület, s ekkor két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, így zárt udvar alakult ki. A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte. Az emeleten megmaradt az eredeti "enfiladeos" elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni).