Minden évben több százan halnak meg a Kába körüli zarándoklat - a Hadzs - idején. A Hadzs a zarándoklat hónapja. Minden igaz hívőnek legalább egyszer életében el kell látogatnia ide, ez a Korán egyik legegyértelműbb üzenete, az őt alapelv egyike. A szent hely az Iszlám hívei szerint azért lett felállítva, hogy Allahot imádják. Ha belép az ember a Kába terére, szíve teli van becsülettel, lelke szabad, és készen áll arra, hogy alárendelje lelkét a Világegyetem teremtőjének. Az összes moszlim vallás háza ez, vagyis az összeköttetés, a testvériség és egység jelképe, amelyfelé fordul minden moszlim, amikor imádkozik. Mekka, a Szent Város Nincs még egy olyan város a világon, amely annyi titkot rejtene, és olyan tiszteletnek örvendene, mint Mekka. Szaúd-Arábiában, Szuez és Áden között fekszik, és évente több mint egymillió zarándok érkezik ide. Az év minden napján moszlimok milliói borulnak le a földre, a szent város irányába, mint az iránytű mutatója, melyet mágnes lendít ki. A csillogó kupolák és karcsú minaretek városa ugyanakkor az ipar és a kereskedelem központja is.
Az elsőt Taváfnak nevezik, a Szent Kába épület hétszeri, az óra járásával ellenkező irányban történő megkerülését jelenti. Ez alatt az ember fohászkodik Istenhez. Fotó: Jászberényi Sándor Akkora a tömeg, hogy esélyünk sincs lejutni a Kába épület közelébe, megérinteni a katonák lezárta mecset legalsó szintjét, így a kerengőn végezzük el a rituálét. A távolság körülbelül hat kilométer, mezítláb vagyunk, így embert próbáló a feladat. Miután végzünk a taváffal, a szá'j következik. Ennek során arra emlékeznek a muszlimok, hogy Hágár, Ábrahám felesége, amikor Isten parancsára Ábrahám magára hagyta őt és Iszmáil gyermekét – akitől az arabok származtatják magukat -, kétségbeesetten rohangált a Szafa és a Marva hegy között, hogy vizet találjon, vagy karaván nyomára leljen. Hágár hétszer tette meg a távot a két domb között, amikor a vallás szerint Gábriel arkangyal, meghallva a gyermek sírását, a szárnyával vizet fakasztott a sivatagban. A forrást, mely a mai napig létezik, zamzamnak nevezik, és a vizét isszák a zarándokok a mecsetben.
A próféta és a mekkaiak kiegyezésekor véglegesítették az iszlám számos szokását, így a háddzs rituáléját is. Mekka és a Kába-kő Mekka Szaúd-Arábiában fekszik, az Arábiai-félsziget nyugati felének közepén, az egyiptomi Szuez és a jemeni Áden között körülbelül félúton. Évente több mint egymillió – idén csaknem kétmillió – zarándok érkezik ide. Mekka Mohamed próféta szülőhelye, aki 570-ben született. Az iszlám építészet szent emlékét, a Kábát a hagyomány szerint Ibráhim (Ábrahám) és fia, Iszmáil (Izmael) építette. A Kába szó jelentése: négyszögletes épület. Maga az építmény 12 méter hosszú, 10 méter széles és 15 méter magas. Megemelt alapzaton áll, fekete brokáttal borítva. Az ajtón lévő függönyökön és a külső falán körbefutó szegélyen arannyal hímzett feliratok láthatók. A márványépület és a szürke kő négy sarka a négy égtáj felé tekint. A Kába szentélyében arany és ezüstlámpák világítanak. A legfontosabb tárgy a Fekete Kő, melyet a zarándokoknak hétszer kell körbejárniuk és megcsókolniuk.
A haddzsi cím életük végéig megilleti a zarándokokat. Nagyon sok ilyennel találkoztunk a dél-keleti portyáinkon, különösen Mardin városában, ami egyébként a személyes kedvencem azok közül, ahová eljutottunk. A bejárat feletti felirat hirdeti, hogy az itt lakó megjárta a mekkai zarándokutat (Mardin) A zarándokünnep az áldozati ünneppel ér véget (erről a korábbi években írtam már ITT, ITT és ITT is), amikor egy közös ima után azok, akik megtehetik, bárányt, marhát, kecskét vagy tevét áldoznak fel… A város, az ország napokon belül ismét felbolydul, az ilyen nagy ünnepekkor, mint amilyen az áldozati ünnep is, általában "kiürül" Isztambul. Mindenki a szülővárosába igyekszik, hogy tiszteletét tegye az idősebb rokonoknál és együtt töltsenek pár napot. Aki Isztambul nyugisabb arcára kíváncsi, annak ilyenkor érdemes ide ellátogatnia. (Forrás: Wikipédia)