A háziorvosok egyúttal ki tudják szűrni a különösen veszélyeztetett kismamákat is, akiket jobb mielőbb beoltani a COVID-19 ellen. AstraZeneca-oltás: ezek a tünetek jelezhetnek bajt - olvassa el a részleteket!
Ez azért fontos, mert a SARS-CoV-2 vírus elleni természetes antitestválasz sok ember számára nem nyújt kellő védelmet A New York-i Egyetem Grossman Orvostudományi Kara kutatóinak vezetésével a tanulmány szerzői a terhességük második felében teljesen beoltott anyák köldökzsinórvérében figyelték meg a legmagasabb antitestszintet. Ez igazolja, hogy a beoltott kismamák átadják újszülöttjeiknek az immunitást. Ha a csecsemők antitestekkel születnek, az megvédheti őket életük első néhány hónapjában, amikor a legérzékenyebbek a fertőzésekre - hívta fel a figyelmet Ashley S. Roman, az egyetem szülészeti és nőgyógyászati professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője. A várandósok alig ötöde kéri az oltást Az amerikai járványügyi központ (CDC) legújabb adatai szerint egyébként a várandós nőknek mindössze 23 százaléka kapott COVID-19 elleni védőoltást az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték van a várandósság idején beadott vakcinák biztonságosságára. Talán ezek az eredmények még több terhes nőt ösztönöznek majd arra, hogy beoltassák magukat - saját és babájuk egészsége érdekében.
Noha tudjuk, hogy az antitestek átjutnak a méhlepénybe, eddig a tanulmányig nem voltak adataink arról, hogy az antitestek védelmet nyújthatnak a babának is " – magyarázta. Gyermekkórházi kutatók és a CDC hat hónaposnál fiatalabb csecsemők 2021 júliusa és 2022 januárja közötti adatait vizsgálta meg. 379 gyermeket találtak, akiket kórházban kellett ápolni, 176-ot Covid-19, 203-at más okok miatt. Azt találták, hogy a vakcinák az összes eset 61 százalékában védték meg a várandósság alatt beoltott anyák csecsemőit attól, hogy kórházi kezelésre szoruljanak. Az arány 80 százalékra ugrott, amikor a várandós kismamát a szülés előtti 21. hét és a 14. nap között oltották be. A babák védelmének hatásossága 32 százalékra esett vissza, ha a kismamát a várandósság ennél korábbi szakaszában immunizálták. Nem foglalkozott a vizsgálat olyan anyákkal, akiket a terhesség előtt oltottak, sem a harmadik oltás hatásával. " A leginkább aggasztó, hogy a Covid-19-es csecsemők közül a legsúlyosabb, intenzíven ápoltak 88 százaléka olyan anyától született, akit sem a várandósság előtt, sem alatta nem oltottak be " – mutatott rá Meaney-Delman.
A vetélést elszenvedett nők körében a Covid-19 oltás korrigált esélyhányadosa 0, 91 (95%-os konfidenciaintervallum) volt az előző 3 hétben történt oltás esetén és 0, 81 (95%-os konfidenciaintervallum) az előző 5 hétben történt oltás esetén. Az eredmények hasonlóak voltak az összes rendelkezésre álló vakcinatípust tartalmazó elemzésben, a kapott dózisok száma (egy vagy két) szerint rétegzett elemzésben, valamint az egészségügyi személyzetre (akik számára az első trimeszteren kívül rutinszerűen ajánlották a védőoltást) vagy a megerősített terhességet követően legalább 8 hetes követési idővel rendelkező nőkre (a későbbi terhesség elvesztésének kizárása érdekében) korlátozott érzékenységi elemzésekben. Vagyis az eredmények alapján nem volt különbség az oltatlan és az oltott kismamák esetében a vetélést tekintve. "Az eredmények megnyugtatók azon nők számára, akiket a terhesség korai szakaszában beoltottak, és alátámasztják az egyre több bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a védőoltások felvétele a terhesség alatt biztonságos " - írják a tanulmány szerzői.
A várandós nők oltása fél éven át a babát is védi egy új amerikai kutatás szerint. Azok a gyermekek, akiknek az édesanyja várandósan két adag Moderna- vagy Pfizer/BioNTech-vakcinát kapott, sokkal kisebb eséllyel kerültek kórházba a Covid-19 miatt életük első 6 hónapjában - állapította meg az amerikai szövetségi járványügyi központ (CDC). "Azok az adatok, melyeket a CDC most közzétesz, az első, való életből kapott bizonyítékai annak, hogy a várandósan adott Covid-19 elleni oltás segíthet megvédeni a félévesnél fiatalabb csecsemőket a betegség miatti kórházi kezeléstől" - mondta sajtótájékoztatóján Dana Meaney-Delman, a szervezet csecsemőegészséggel foglalkozó osztályának vezetője. Valószínűleg az a magyarázat, hogy ezek a babák születésükkor már hordozzák édesanyjuk antitestjeit - tette hozzá. Amikor várandós kismama kap mRNS-vakcinát, akkor a szervezetében antitestek képződnek, hogy megvédjék a Covid-19-től. Ezek az antitestek megtalálhatók a köldökzsinórban, ami arra utal, hogy a várandóstól a fejlődő magzati szervezetbe is bejutnak.
Fotó: MTI/Rosta Tibor Így néz ki egy kismama oltásához előkészített, Comirnaty-vakcinával töltött fecskendő. Fotó: MTI/Rosta Tibor Ez a várandós nő is pénteken kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Fotó: MTI/Rosta Tibor Az első adag beadása után a kismamák is igazolást kapnak. A második oltás majd a szülés után lesz esedékes. Fotó: MTI/Rosta Tibor Ezeket jó, ha tudjuk A koronavírus elleni védőoltást első adagját a terhesség 12. hete után, a második dózist pedig a szülés után javasolt beadni. A szoptató édesanyák azonban az előírások szerint bármikor a szoptatás alatt felvehetik az első oltást, majd 5 héttel később az ismétlő vakcinát. Fontos tudni azonban, hogy bár a várandósokat soron kívül oltják a COVID-19 ellen, nekik ugyanúgy regisztrálniuk kell, majd jelezni oltási szándékukat a háziorvosuknál. A védőoltás beadásakor pedig be kell mutatniuk várandósgondozási kiskönyvüket. Fontos egy előzetes konzultáció A kismamák immunizálásának megszervezésébe azért vonták be a háziorvosokat, mert a várandósok és magzatuk egészsége védelme érdekében mindenképpen szükséges egy előzetes orvosi konzultáció és egyéni mérlegelés az olthatóságról.
Ugyanakkor 4 olyan kismama került kórházba, aki csak egy adagot kapott, illetve csaknem 740 oltatlan terhes nő is kórházi ellátásra szorult a vizsgált időszakban. Átjuthat-e a vakcina a méhlepényen? "A vakcinát kapott édesanyák gyermekei nem rendelkeznek tüskefehérje elleni IgM-vel, ami azt jelzi, hogy maguk a vakcinák alkotóelemei nem jutnak át a méhlepényen" - olvasható a Kemenesi által fordított anyagban. Fontos megállapítás továbbá, hogy a COVID-19 elleni vakcina semmilyen elváltozást nem okoz a placentán. Más kutatások pedig arra jöttek rá, hogy a beoltott várandós nő szervezete által termelt, koronavírus ellen védő antitestek azonban átjutnak a méhlepényen, tehát a védőoltás vélhetően nem csak az anyát, hanem a babát is képes lehet megvédeni a súlyos betegségtől. Ez egyébként az influenza és a szamárköhögés elleni védőoltásokkal kapcsolatban is így van. Szoptatás idején is biztonságos az oltás? Az eddig információk szerint a szoptató anyákra nézve nincs ismert kockázatuk a nem élő vírusokat tartalmazó vakcináknak (az eddig forgalomba hozott, koronavírus elleni oltóanyagok egyike sem tartalmaz élő vírust).
A koronavírus-járvány fizikailag és mentálisan is nagy terhet ró mindenkire. A nők több szempontból veszélyeztetettebbek: esetükben a lelki nyomás elviselése megnövekedett alkoholfogyasztással járhat. A friss tanulmányról ide kattintva olvashat részletesebben.