A Munkácsy életút 1. rész - YouTube
Nemes Nagy Ágnes szép és fontos gondolatokkal teli klasszikus keleti meséjét mutatja be október 7-én a Bóbita Bábszínház. Az aranyecset főhőse Szádeli, az apátlan-anyátlan kisfiú. Egyetlen öröme és szenvedélye, hogy egész nap fest, rajzol. Egy éjjel különleges ajándékot kap, egy aranyecsetet, ami bizony varázsecset! Amit a fiú fest vele, azonnal életre kel! Sok kaland és veszély vár a nagy tudással, tehetséggel és az aranyecset révén immár hatalommal rendelkező gyermekre. A darab rendezője, Somogyi Tamás szerint a mese nagy kérdése, Szádeli hogyan bánik ezzel a tudással, ők is ezt vizsgálják az előadásban. A színpadon – elmondása szerint – a legegyszerűbb eszközökkel dolgoznak, mert a főhős is egyszerűen él, illetve sok mindent a nézők képzeletére szeretnének bízni, hiszen a csoda az ő fejükben születik. Üres térben, a maszkot viselő színészek és a bábok mozgásával, az általuk alkotott képekkel keresik a történet elmesélésének lehetőségét. Az aranyecset pécsi bemutatójának további különlegessége Szabó Ottó látványvilága, illetve Szőke Szabolcs különleges hanghatásai, zenéje, melyet élő előadásban hallhatunk.
A Nap szerelmese + Aranyecset = Munkácsy Mihály életregénye - YouTube
Az aranyecset ben verses és prózában írott történetek váltják egymást, melyek között epizódszerű betéteket és egymást folytató, szorosan összekapcsolódó darabokat is találunk. A műnemek közti átjárhatóság különös ritmust ad az olvasásnak, sokszor a prózában írt részeket is versként kezdjük el olvasni, és csak sorokkal később jövünk rá, hogy valójában már nem is egy lírai szöveggel van dolgunk. Az eredetileg 1962-ben megjelent mű ma is elevennek hat, és nagyon sokféleképpen olvasható: a különféle mesék (magyar népmesék, a Grimm-mesék, az Ezeregyéjszaka meséi) felőli megközelítése napjainkban már kiegészül fantasy-felőli olvashatóságával is. A "teremtő művész" tematikája miatt a szépirodalmi olvasat lehet a leghangsúlyosabb, amit a szerkesztői utószó és talán maga a szerkesztői gyakorlat is hangsúlyoz, melyek meghökkentő módon egy politikai allegória felé tolják el a hangsúlyokat. Nem az a meghökkentő, hogy a szerkesztő, Fenyő Ervin tágabban művészet és hatalom, szűkebben pedig az írónak/költőnek a Kádár-korszakhoz való viszonya felől értelmezi a mesét – hiszen egy ilyen értelmezés teljesen nyilvánvalónak és kézenfekvőnek tűnik –, hanem hogy a műnek ezt a jelentését emeli ki.
A házasságuk nem felhőtlen. Közben ugyanúgy falja a nőket, mint eddig, de mikor kiderül, hogy a háta mögött Cécile is félrelép, dühében csaknem agyonveri a riválisát. Emellett napirenden vannak az anyagiakon való állandó összekülönbözésik. Munkácsy életében felbukkanó nők között nagy szerepet játszott Chaplinné, vagyis Chérie, aki teherbe esett tőle és fiút szült neki. Mihály hivatalosan a fiú keresztapja lett. A festő túlélte egyetlen gyermekét, halála nagy megrázkódtatás volt neki. Az 1880-as évekből származik két tájképe: a Colpachi park és a Kukoricás. Életművéből kiemelkedik Liszt Ferenc és Haynald arcképe. Utolsó hanyatló műveit mint a Honfoglalás, Ecce Homo, már halálos betegen, ereje végső megfeszítésével festette. Ebből az időből származik a Sztrájk című festménye is, amely a munkásmozgalom első ábrázolása a magyar képzőművészetben. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Dallos Sándor Munkácsy-ábrázolása [ szerkesztés] Dallos a festőt a folytonos ihletettség, lobogás állapotában mutatja be.
"'A nap szerelmese' Munkácsy Mihály regényes életrajzának első kötete, mely a nagy magyar festő fiatalságának éveit, pályakezdésének viszontagságait mutatja be az asztalosinasságtól a művész düsseldorfi tartózkodásáig. A regény valóság és fantázia elemeinek ötvözete, mégis hitelesen kelti életre a festő emberi és művészi egyéniségét, valamint a kor hangulatát, a XIX. század végi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Az 'Aranyecset' Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festő életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. " Bejegyzés navigáció